Ranch
Kőszeg kzelében az osztrák határ szélén nyaraló vezetben gynyrű krnyezetben telek eladó. Szombathelytől 15 km-re északnyugatra a Kőszegi-hegység déli lábánál, az Arany-patak mentén fekszik. Terletének északnyugati részét a hegyeket borító erdő alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb cscsa, az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gymlcssk találhatók, míg a délkeleti rész mezőgazdasági terlet., Trténete: A kzség terletén a régészeti leletek tansága szerint már a kőkorszakban is éltek emberek. A kelták idején a kzség terlete a kzeli Szent Vid várához tartozott. A Sibrik-kastély helyén egy római castrumot sejtenek a trténészek, mely az egykori vízvezeték őrzését is ellátta. A római korban innen vezették a vizet a tartományi székhelyre Savaria városába. Ennek a vízvezetéknek egy feltárt darabja ma Bucsu kzség határában megtekinthető. A népvándorlás időszakából a kzség határában az Irtási dűlőben 1874-ben kiszántott hun aranycsat maradt fenn. A falut átszelő Arany-patak vízében a kzépkorban feltehetően aranyat mostak. A teleplést 1273-ban IV. László oklevelében "villa Bosuk" néven említik előszr. Már a 13. században Szent Vid várával egytt a Kőszegi család tulajdona volt. Később a Németjváriaké, majd 1405-től a Garaiaké, 1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el. Visszafoglalása után a király hívének, Bornemissza Jánosnak adta. A hagyomány szerint a mai Sibrik kastély Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt. 1532-ben Kőszeg várának ostromakor a krnyező falvakkal egytt Bozsokot is elpusztították és teljesen elnéptelenedett. Az elpusztított lakosság helyére német és horvát nyelvű népek telepltek. 1538-ban a szarvaskendi Sibrik család kapta királyi adományként, a Sibrik kastélyt 1554-ben említik előszr írott forrásban. Helyén már korábban nemesi udvarház állhatott, 1614-ben a trk veszély hatására várkastéllyá építették ki. 1616-ban a Batthyány család vásárolt birtokot a teleplésen. A falu két kastélya kzl a déli részen fekvő a Batthyányiaké, az északi a Sibrikeké volt. A Batthyány kastélyban 1698-ban II. Rákóczi Ferenc is vendégeskedett. 1708-ban itt volt Esterházy Antal kuruc generális főhadiszállása. 1813-ban még I. Ferenc császár is vendégeskedett benne.Vályi András így ír a kzségről:"BOSOK. Buschendorf. Horvát, és német falu Vas Vármegyében, birtokosa Gróf Batyáni Uraság, a’ kinek szép kastéllya vagyon itten. Ebben tőlte életének utólsó 256esztendeit zvegy Palatinusné Gróf Battyáni Lajosné Aszszony, szletett Kinszky Gróf Aszszony. Igen gynyrű a’ fekvése Rohontztól egy, Kőszegtl két órányira. Meglehetős termékeny fldgyei vannak, réttyei jók, erdeje tűzre, és épűletre elég, szleje rész szerént a’ határban, rész szerént kivl, malmai szint gy; Kszgn, és Rohonczon piatzozása, első Osztálybéli." [2] Fényes Elek szerint "Bozsók, horvát falu, Vas vármegyében, Kőszegtől délre 1 1/2 óra, 714 kath., 2 evang. lak. Kastély. Szép szőlőhegy és erdő. F. u. a rohonczi uradalom és a Sibrik nemzetség." [3] A falu a 19. század végére teljesen elmagyarosodott. 1910-ben 706 magyar lakosa volt, Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Látnivalók:# Sibrik család kastélya (ma kastélyszálló). A kastély 1614-ben római castrum, vagy kzépkori nemesi udvarház alapjain éplt, évszázadokon át a család tulajdona, akik 1702-ben és 1815-ben átépítették. 1906-ban Végh Gyula író vette meg, aki szépen rendbehozatta. Őt 1951-ben telepítették ki, ezután a megyei tanács dlője volt. A kastély vendégei kztt sok híres ember is megfordult. Illyés Gyula, Weres Sándor, Károlyi Amy, Simon István, Devecseri Gábor kltők, Sinkovits Imre színművész és Kovács Margit keramikusművész. Weres Sándor itt írta "Bozsoki emlék" című, Devecseri Gábor pedig "Bcs Bozsoktól" című versét. A kastély ma is dlőként műkdik, 7 hektáros szép parkja védett.# Sibrik család kastélya (ma kastélyszálló). A kastély 1614-ben római castrum, vagy kzépkori nemesi udvarház alapjain éplt, évszázadokon át a család tulajdona, akik 1702-ben és 1815-ben átépítették. 1906-ban Végh Gyula író vette meg, aki szépen rendbehozatta. Őt 1951-ben telepítették ki, ezután a megyei tanács dlője volt. A kastély vendégei kztt sok híres ember is megfordult. Illyés Gyula, Weres Sándor, Károlyi Amy, Simon István, Devecseri Gábor kltők, Sinkovits Imre színművész és Kovács Margit keramikusművész. Weres Sándor itt írta "Bozsoki emlék" című, Devecseri Gábor pedig "Bcs Bozsoktól" című versét. A kastély ma is dlőként műkdik, 7 hektáros szép Bozsok (németl Poschendorf, horvátul Božok) kzség Vas megyében Fekvése Szombathelytől 15 km-re északnyugatra a Kőszegi-hegység déli lábánál, az Arany-patak mentén fekszik. Terletének északnyugati részét a hegyeket borító erdő alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb cscsa, az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gymlcssk találhatók, míg a délkeleti rész mezőgazdasági terlet. A kzség terletén a régészeti leletek tansága szerint már a kőkorszakban is éltek emberek. A kelták idején a kzség terlete a kzeli Szent Vid várához tartozott. A Sibrik-kastély helyén egy római castrumot sejtenek a trténészek, mely az egykori vízvezeték őrzését is ellátta. A római korban innen vezették a vizet a tartományi székhelyre Savaria városába. Ennek a vízvezetéknek egy feltárt darabja ma Bucsu kzség határában megtekinhető. A népvándorlás időszakából a kzség határában az Irtási dűlőben 1874-ben kiszántott hun aranycsat maradt fenn. A falut átszelő Arany-patak vízében a kzépkorban feltehetően aranyat mostak. A teleplést 1273-ban IV. László oklevelében "villa Bosuk" néven említik előszr. Már a 13. században Szent Vid várával egytt a Kőszegi család tulajdona volt. Később a Németjváriaké, majd 1405-től a Garaiaké, 1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el. Visszafoglalása után a király hívének, Bornemissza Jánosnak adta. A hagyomány szerint a mai Sibrik kastély Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt. 1532-ben Kőszeg várának ostromakor a krnyező falvakkal egytt Bozsokot is elpusztították és teljesen elnéptelenedett. Az elpusztított lakosság helyére német és horvát nyelvű népek telepltek. 1538-ban a szarvaskendi Sibrik család kapta királyi adományként, a Sibrik kastélyt 1554-ben említik előszr írott forrásban. Helyén már korábban nemesi udvarház állhatott, 1614-ben a trk veszély hatására várkastéllyá építették ki. 1616-ban a Batthyány család vásárolt birtokot a teleplésen. A falu két kastélya kzl a déli részen fekvő a Batthyányiaké, az északi a Sibrikeké volt. A Batthyány kastélyban 1698-ban II. Rákóczi Ferenc is vendégeskedett. 1708-ban itt volt Esterházy Antal kuruc generális főhadiszállása. 1813-ban még I. Ferenc császár is vendégeskedett benne. Vályi András így ír a kzségről:"BOSOK. Buschendorf. Horvát, és német falu Vas Vármegyében, birtokosa Gróf Batyáni Uraság, a’ kinek szép kastéllya vagyon itten. Ebben tőlte életének utólsó 256esztendeit zvegy Palatinusné Gróf Battyáni Lajosné Aszszony, szletett Kinszky Gróf Aszszony. Igen gynyrű a’ fekvése Rohontztól egy, Kőszegtl két órányira. Meglehetős termékeny fldgyei vannak, réttyei jók, erdeje tűzre, és épűletre elég, szleje rész szerént a’ határban, rész szerént kivl, malmai szint gy; Kszgn, és Rohonczon piatzozása, első Osztálybéli." [2] Fényes Elek szerint "Bozsók, horvát falu, Vas vármegyében, Kőszegtől délre 1 1/2 óra, 714 kath., 2 evang. lak. Kastély. Szép szőlőhegy és erdő. F. u. a rohonczi uradalom és a Sibrik nemzetség." [3] A falu a 19. század végére teljesen elmagyarosodott. 1910-ben 706 magyar lakosa volt, Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Az egykori Batthyány-kastély romjai Az Írott-kő kilátó Nevezetességei [szerkesztés] * Sibrik család kastélya (ma kastélyszálló). A kastély 1614-ben római castrum, vagy kzépkori nemesi udvarház alapjain éplt, évszázadokon át a család tulajdona, akik 1702-ben és 1815-ben átépítették. 1906-ban Végh Gyula író vette meg, aki szépen rendbehozatta. Őt 1951-ben telepítették ki, ezután a megyei tanács dlője volt. A kastély vendégei kztt sok híres ember is megfordult. Illyés Gyula, Weres Sándor, Károlyi Amy, Simon István, Devecseri Gábor kltők, Sinkovits Imre színművész és Kovács Margit keramikusművész. Weres Sándor itt írta "Bozsoki emlék" című, Devecseri Gábor pedig "Bcs Bozsoktól" című versét. A kastély ma is dlőként műkdik, 7 hektáros szép parkja védett. * A Batthyány kastély romokban áll, de falai helyenként még emeletnyi magasságban állnak. Az egykor négy saroktornyos, vizesárokkal vezett várkastély építési ideje ismeretlen. Annyi tudható, hogy egykor szintén a Sibrik családé volt és a Batthyányak 1616-ban zálogbirtokként szerezték meg, majd később a tulajdonuk lett. Falai kztt számos neves vendg megfordult. Rákóczi Ferenc 1698-ban innen keltezi Eszterházi Pál nádorhoz írt egyik levelét. A Rákóczi-szabadságharc alatt előbb császári, majd kuruc főhadiszállás volt. A 19. század elején gróf Althan Ferenc királyi főudvarmester tulajdona volt. 1813-ban I. Ferenc császár és felesége is meglátogatta. A kastély 1832-ben gróf Althanné halála után vált lakatlanná és a pusztuló éplet 1841-ben villámcsapás kvetkeztében égett le. Romjai az állagvédelem hiányában ma is egyre pusztulnak. A kastélyhoz tartozott cselédházak ma is állnak. * A templom kzelében álló romokat kolostorromnak tartják, azonban valószínűbb, hogy a maradványok azonosak a Sibrik család másik katélyával, mely egykor Sibrik Máté tulajdona volt. * Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma kzépkori eredetű, mai formájában 1630-ban éplt. 1743-ban megjították, 1773-ban bővítették. * A fau déli részén álló Szent József kápolna 1775-ben éplt. * Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrait 1996-ban állították a régi elpusztult szobrok helyett. * A régi bucsui vastállomás - az egykori felsőőri vastvonal állomásának - szépen helyreállított éplete. Kzelében a római vízvezeték feltárt részlete látható. * A Savariát ellátó római vízvezeték helyállított szakasza mintegy 1 méter mélységben. csillámpalából és terrazzóból készlt, nyersmész és téglatrmelék sszeégetésével készlt idomokkal. Belseje mésztej kiégetésével előállított mázzal van bevonva. A vezeték tbb kilométer hossz szakaszát régen a bozsokiak kiszedték és házépítésekhez használták fel. * A bozsoki borház a Rákóczi u 133. szám alatt található, 1819-ben éplt egykori lakóházban műkdik. A bozsoki borkultra tárgyai tekinthetők meg benne. Szret idején vásárt rendeznek az udvarán. * A kzség határában a Kőszegi-hegység legmagasabb pontján az Irottkőn 1913-ban épített kilátó áll. A cscs nevét a kilátótól mintegy 40 méterre osztrák oldalon található szikla után kapta, melyen a CBE (Comes Batthyány Esterházy) bevésett betűk olvashatók, utalva a terlet egykori birtokosára. A kilátóhoz vezető turistat mentén tansvény található. * Sajátos természeti látnivalói a Széleskő, az Asztalkő és a Kalapos-kő (587 m) nevű sziklaalakzatok, melyek magányosan állnak az erdő borította hegygerincen. Híres emberek [szerkesztés] * Itt szletett 1931. május 8-án Hofer Miklós építész.